============

Моя фотография

Родился 5 мая 1938 г. в с. Горинчево в Подкарпатской Руси в семье учителей - Тибора Поповича и Иоланы Касарды. Сам он не без гордости отзывается о собственном происхождении: "Я являюсь типичным продуктом этнического перемешивания в Карпато-Дунайском бассейне, поскольку имею венгерские, русинские, сербские, хорватские, итальянские национальные корни. А в религиозном аспекте у меня есть православные, греко-католические, католические корни". В 1956 г. Т.-М. Попович - студент Географического факультета МГУ им. М. В. Ломоносова, по окончании которого в 1961 г. ему был вручен диплом специалиста по экономической географии. В 1965 г. Попович поступил в аспирантуру кафедры экономической географии зарубежных социалистических государств Географического факультета МГУ. После окончания аспирантуры им была защищена диссертационная работа на соискание ученой степени кандидата географических наук "Вопросы территориального развития пищевой промышленности Венгрии". Директор Русинского исследовательского института в Венгрии,председатель Русинского культурного объединения "Будитель". Редактор журнала "Вседержавный Русинскый Вісник"  Член Вседержавного Русинського Самосправованя Мадярщини.

6 сент. 2010 г.

Könyvek a „gens fidelissimáról” és Kárpátaljáról


Ruszinok nyomában

Sasvári László eredeti fotókkal illusztrált kötete egy elsüllyedt világ dokumentumait gyűjti egybe. Előzménye az a Térképkiegészítés címmel megjelent közlemény, amely korábban a Ruszynszkij Zsivot hasábjain jelent meg. Egyben folytatója is annak a munkának, amelynek során a kérdéskör egyik leglelkesebb követője, P. R. Magocsi összeállította a ruszinság etnikai és földrajzi térképét.

Dr. Sasvári László, dr. Popovics Tibor Miklós és Zelles László hosszas terepmunkát követően először a Magyar Rádió ruszin adásaiban számolt be az eredményekről, a ruszin görög katolikus hagyományok magyarországi „őrhelyeiről”. Egy olyan letűnt világ emlékeit tárja elénk ez a könyv, amely tematikusan követi végig a ruszinok betelepülése utáni korszak magyarországi vármegyéit és azok ruszin kapcsolatait. Ez a könyv is bizonyítéka annak, hogy a ruszin nemzetiségnek kiterjedt közép-európai kapcsolatai voltak, szemléletében és életmódjában a közép-európai népek közösségébe tartozik, és évszázados együttélése a magyar és más népekkel hatással volt e multikulturális régió kulturális, gazdasági fejlődésére.

Igen értékes eleme a könyvnek az összehasonlító kutatások alkalmazása. A ruszin és szerb, ruszin és görög, ruszin és örmény kapcsolatok, e kultúrák egymásra hatása a kutatástörténet szinte ismeretlen terréniumait érinti.

A vallástörténeti anyag abból indul ki, hogy a ruszinság története elválaszthatatlan a görög katolikus egyház történetétől. Ez az az axioma, amelyből kiindulva megfelelő tükörben látjuk-láthatjuk e népcsoport hagyományvilágát, néprajzi sajátosságait, fellelhető szokásait, kulturális értékrendjét stb.

A tanulmány lényegében egy sajátos magyarországi barangolásra hív, melynek során egy már-már elfelejtett népcsoport hétköznapjai tárulnak elénk, és a színes, leíró stílusnak köszönhetően megismerhetjük a ruszin embert, gazdag érzésvilágát, vendégszeretetét, természetközeliségét és munkaszeretetét.

Nem kerülheti el a szerző a magyarországi ruszinság történetének egyik leglényegesebb kérdését: az asszimilációt। A több évszázados együttélés, a nyelvi elszigeteltség értelemszerűen hatással volt a ruszin nyelvi közösségekre. Így számos településen már csak a ruszinság tetten érhető nyomait tárhatják fel a kutatók. A ruszinság megmaradt képviselői számára ezek az utolsó pillanatok, hogy felmutassák kultúrájuk értékeit, és továbbörökítsék nyelvüket. A könyv kétnyelvűsége (magyar és ruszin) jól érzékelteti a megcélzott közönség kettősségét is.

S. Benedek András

(Sasvári László: Ruszinok nyomában…– Po sztopám ruszinüv. Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Budapest, 2001.)

Читать далее

FOLDRAJZI LEXICON -POPOVICS Tibor Miklós cimszo


POPOVICS Tibor Miklós Szül./Born: Herincse, 1938. 05. 05. Cím/Add.: 1121 Budapest, Költo u.2-4/A. Tel.: +36-20-473-40-45. Mh./Empl.: MARUKI, 1121 Budapest, Költo u.2-4/A. Tel.: +36-20-473-40-45. Beoszt./Pos.: igazgató/Director. Köz. tev.: Fovárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Tudományos, Ismeretterjeszto és Okt. Biz. elnök/President, Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriuma tag/Member of leadership, Országos Ruszin Hírlap foszerkeszto/Editor-in-chief. Képz./Qualif.: Lomonoszov Egyetem, Moszkva 1961: földr.-közgazdaságtan/Geography-Economics, BKE Közgazdasági Továbbképzo Intézet 1991: idegenforgalmi szakközgazdász/Tourism economist. Kut. ter./Res. int.: élelmiszergazdaság, idegenforgalom, társadalom- és gazdaságtörténet, ruszinisztika/Food economy, tourism, history of society and economy, Rusin studies. Id. ny. ism./Lang.: orosz, ruszin, ukrán, szerb, horvát, angol/Russian, Rusin, Ukrainian, Serbian, Croatian, English. Publ. magy./in Hung.: 1. Adalékok a ruszinok néprajzához, különös tekintettel a fával kapcsolatos tradícionális foglalkozásokra (XVIII-XX. század). In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából I. Budapest, 1996. pp. 186-203. 2. Adatok a ruszin etnonim értelmezéséhez. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából II. Budapest, 1998. pp. 175-189. 3. Ruszin fatemplomok Kárpátalján. Barátság 1998/1. Budapest. pp. 2029-2030. 4. A migráció szerepe a ruszin etnikum kialakulásában és területi elhelyezkedésében. In: Migráció I. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 1998. pp. 157-167. 5. Vlach jog - vlach kolonizáció. Adatok a ruszin települések létrejöttének néhány kérdéséhez. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából III. Budapest, 2000. pp. 165-181. Publ. id. nyelv./in for. lang.: 1. Supplement to the ethnography of the Rusin people, with a special emphasis on their traditional woodwork (XVIII-XX. centuries). In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából I. Budapest, 1996. pp. 204-221. 2. Russiini puukirikutest. In: Eesti Rahva Muuseumi Aastaramat. Tartu, 1998. pp. 89-96. 3. Data on interpretation of the Rusin ethnonim. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából II. Budapest, 1998. pp. 190-197. 4. Vlach law - vlach colonisation. Contribution on the question of the origin of the Ruthenian settlements. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából III. Budapest, 2000. pp. 182-204. 5. Anatolij (Alekszandr) Kralickij, poznatíj ruszofilszkij predsztavityel ruszinszkava nacionalnovo vozrozsgyenija narodivszja pered 165 rokami (1835-1894)। Országos Ruszin Hírlap 2000/4. Budapest. pp. 8-9.
http://foldrajz.ttk.pte.hu
Читать далее